2015. december 25., péntek

iNapló - Irodalom és Internet : webprojekt 2015.

Poesis Hungarica emlékhonlap
Pusztán a dísztelen, puritán tipográfiai eszközökkel formált borítók képeiből, a közreműködő alkotók és illusztrálók névmutatójából, bibliográfiai adatokból és szakirodalmi hivatkozásokból áll ez a "virtuális emlékmű", nem vállalkozik a szövegek közlésére, lapozhatóan teljes, digitális reprodukálásra, utóbbiaknak talán értelme sem volna, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években e kiadványokba beválogatott versek föllelhetőek azóta más digitalizált kiadványokban, a többségében máig méltányolt költői életművek ismertebb köteteiben is. A projekt tehát - kívülállóként szemlélve - jelképes információtartalommal járul a magyar nyelvű webtartalom kincsestárához, ám a könyvsorozatot jobban ismerők - s e kör bővüléséhez tán a létrehozott oldal is hozzájárul - tudhatják, miért érdemli a hajdani kiadói vállalkozás a megemlékezést. A bibliofil kötetsorozatot kiadó Lipták Pál legendás alakja volt a magyar könyvtáros szakmának, a békési kulturális élet szervező személyiségeként aktivitása, kreativitása máig érezteti hatását, s képzőművészként, etnográfusként, könyves alkotóként életművét számon tartja digitalizált emlékezetünk halála óta is.

Három könyvtáros, az ország könyvtári rendszerét alapjaitól megújító Sallai István, Lipták Pál és a költő Fodor András 1951-es találkozásának történetét utóbbi visszaemlékezéséből  ismerhetjük, s naplójából tudható az is, hogy a költő-könyvtáros kapcsolata a könyvtáros-"polihisztor" Liptákkal író-olvasó találkozókon, békéscsabai kulturális eseményeken keresztül folyamatos maradt, biztos hátteret adva a könyvsorozat 1974-es indításához. A könyvtári térhez, működéshez kapcsolt pezsgő szellemi élet más formákban, de ma is biztosíthat, megteremthet a Poesis Hungaricát éltetőhöz hasonló, személyes munkakapcsolatot, baráti feladatmegosztást: "Ha keressük, hogy mije voltam én ennek a sorozatnak, mondhatnám, hogy fölhajtó, udvari szállító vagy valami efféle. Természetesen megmaradt az együttműködésben mindig a szabad mozgás, tehát egyőnk se kötötte meg feltétlen a másikat. Mindig úgy történt, hogy ajánlatokat tettem, amiket Pali revideált és a közös megegyezés alapján kezdtem aztán lépéseket tenni a választott költő felé. A kiválasztásban ő - nagyon helyesen - előnyt alkalmazott a régió, a táj költőinek felvételével."

A Poesis Hungarica így, Lipták legendás, minőség-eszményét szolgáló kreativitásával és Fodor - ma úgy mondanánk - "kapcsolati hálója" által válhatott a korabeli irodalmi élet szerves részévé, kiegészítőjévé, hiányzó kötetmegjelenéseket pótló, lehetőségeket és a centrumtól távolabb születő értékeket felmutató eszközévé. A sorozat sikere és rétegkiaványként elismertsége is bátorította Liptákot további kiadói kezdeményezéseiben (képzőművészeti sorozatot indított, a verseskötetek után próza és esszé köteteket is megjelentetett).

A Poesis Hungaricában kiadott 36 költő -  köztük Bella István, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Fodor András, Garai Gábor, Gergely Ágnes, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Juhász Ferenc, Kalász Márton, Kálnoky László, Képes Géza, Keresztury Dezső, Kiss Dénes, Lator László, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Rába György, Rákos Sándor, Somlyó György, Székely Magda, Takáts Gyula, Tornai József, Vas István, Vészi Endre, Weöres Sándor és Zelk Zoltán - kiadványként és egyben honoráriumként kapták kézhez a Varga Hajdu István, Martyn Ferenc, Lipták Pál, vagy a szerzők saját rajzaival illusztrált, japán hajtású, bibliofil köteteket. Amiként a kiadás is testreszabott volt - a szerzőkkel egyeztetett, az alkotók régi vágyait, ötleteit vagy hiányzó megjelenéseiket beteljesítő; - úgy felhasználásuk, terjedésük is az irodalmi élet organikus, valós igényeit követte: az aláírt, számozott példányok dedikálva, személyes kapcsolatok mentén kerültek könyvespolcokra, kitüntetett olvasók becsben tartott gyűjteményeibe.

"Tanúja voltam nemrégiben" - idézi fel Fodor egy 1985-ös interjúban  - "amikor az Írószövetségben Domokos Mátyás, hóna alá csapva néhány kiadványunkat, a Kiadói Főigazgatóság emberei és a nyomdaipar ott megjelent képviselője előtt fölmutatta, hogy íme, így is lehet könyvet kiadni. Különösen verskötetet, amelyet tulajdonképp szerencsésebb volna egy-egy ilyen manufaktúra-jellegű nyomdában elkészíteni, mint a nehézkes, nagy, fölhígított nyomdai szerkezetben. Körbejártak a kiadványok, megcsodálták, és valóban le is szűrték azt a tanulságot, hogy keresni kell olyan nyomdai lehetőséget, amire Lipták adott példát. "
Ha a hetvenes-nyolcvanas évek szabályozott szerzői jogi viszonyai között működő, az írásbeliség tekintetében monopol helyzetű könyv- és folyóiratkiadás közegében létjogosultsága lehetett a Poesis Hungarica 250 példányban megjelenő kiadványainak, akkor létének háttere és körülményei a mai, digitalizált, másolva fogyasztó szövegkultúrában is értékes tanulságokkal szolgálnak.

A Poesis Hungarica máig időszerű tanulságát nem is annyira könyvészeti téren kell keresnünk, mint inkább az egyedi, személyes hitelű információforrások növekvő keresettségében, s a könyvár szereplehetőségében az írókat olvasókkal, alkotókat tudásvággyal összekapcsoló aktivitás területén. A mindenkori tartalomszolgáltatásban betölthető rések, rétegigények találékony kielégítésében.
(Részlet / Fodor János: Poesis Hungarica  - digitális kontextusban. Könyv, könyvtár, könyvtáros, (2015.) 24. évf. 6. pp. 23-26.)






2015. október 24., szombat

iNapló - Irodalom: Fodor András életműkiadás 2015.

Fodor András összegyűjtött esszéinek első kötetét Kulcsolt vállak tengelye címmel, 2014-ben jelentette meg a Gondolat Kiadó. A negyvenes-ötvenes évek fordulójával pályáján elinduló költő nemzedék-élményét, a korszakon átsegítő kötődéseket, a számára legfontosabb példaképek, elődök és pályatársak portréit megrajzoló 100 esszé, emlékezés, műelemzés után most, a sorozat második kötetében további 121 irodalmi és önéletrajzi írását adjuk közre. Ha az első kötet képzelt fókuszpontjában a pályakezdő, mestereire, kortársaira figyelő-vigyázó költő állt, e folytatásban már a saját, bejárt útját is elemző, azzal új nemzedékek közt is párhuzamokat kereső, az irodalomban öröklött értékeket továbbadó, működésében érvényesítő Fodor András írásait olvashatjuk.
      Az irodalom folytonosságának megőrzésében, a tiltások dacára új formákban mindig újraszülető értékek elfogadtatásában kevesen vállaltak nála aktívabb művész-szerepet a XX. század második felének irodalmi életében. Költői működésével párhuzamosan, a hatvanas évek kezdetétől élethosszig tartó irodalomközeli álláshoz jutott a Széchényi Könyvtárban, alapító szerkesztője volt az ország könyvtárait tájékoztató Új Könyvek füzeteknek. A teljes hazai könyvtermés átfogó ismerete mellett  - az Írószövetségben szerepet vállalva  -  rálátott a még kötet előtt álló pályakezdőkre és a vidéki műhelyekre is; személyesen, író-olvasó találkozók aktív résztvevőjeként, vagy folyóiratok, antológiák, kiadók szerkesztőjeként, rendezvénysorozatok szervezőjeként, irodalmi társaságokban, alapítványok, díjak kuratóriumaiban közreműködve ismerkedett, tartott kapcsolatot a kultúra szinte minden fontos vagy csak szűk körben ismert szereplőjével. Az irodalmi élet egészét élő szövetként érzékelve lételemévé vált a párhuzamosnak remélt, egymást erősítő kezdeményezések támogatása, a nemzedékek, műhelyek, régiók, sőt nemzeti irodalmak közötti kapcsolódások segítése.


*
*

Gondolat Kiadó, Budapest, 2015.
Kartonált, 520 oldal, ISBN:      978 963 693 620 4
Sajtó alá rendezte és szerkesztette: Fodor János

Adolf Adrienn, Bácsi Fanni Ágnes, Balázs Tamás, Benedek Janka, Berta Bernadett, Burgermeister Richard, Dóczi Dorottya, Dudás Dávid, Endrédi Csilla, Ertsey Réka, Farkas Boglárka, Fazekas Fanni, Gulyás Adrián, Gyurgyik Lilla, Hatnyi Pál, Hetyési Andrea, Hrabacsik Máté Attila, Hujder János Attila, Kámán Vera, Kántor Tibor, Kis Gergely, Kiss Domonkos, Klincsok Tamás, Kovács István, Kovács Zoltán, Laki Xénia, Lőrincz Kata, Mészáros Kornélia, Nagy Kornélia, Olasz Sándor, Pándi Dóra Edit, Pilis Róbert, Pós Gergő, Previák Ádám, Ruttkay Szilvia, Sárpátki Ádám, Simon Orsolya, Stark Bence György, Strbka Eszter, Szalai Szabina, Török Petra Ildikó, Varga Attila, Zelenai Adrienn

*

2015. június 25., csütörtök

KutatásiNapló 2015 tavasz

2015. tavasz/nyár
Brém ZsuzsannaA közösségi háló hatása a jövő olvasóira - Veszélyek
 Létrehozott honlap 

Kutatások

Petics Mariann: Egyél, igyál, olvass!  Olvasás és kávéház - XXI. százai trendek Budapesten
Adolf Adrienn: Tartalomszolgáltatás és technológia
Enhanced publications
A XXI. század kihívásai – Boole-operátorok
Többnyelvűség a tartalomszolgáltatásban

*
Digitális gyűjtemények szemlézése 2015 tavasz

*

2015. január 6., kedd

Kulcsolt vállak tengelye - könyvbemutató

Az iNapló Fodor András Hálózati életműkiadás projektje már két hagyományos, nyomdai kiadvány alapjául szolgált: 2013-ban a Gondolat Kiadó gondozásában jelent meg a Kossuth-díjas költő összegyűjtött verseinek két kötete, melyek versanyagának digitalizálásán több éven át dolgoztak munkatársaink. A versek mellett esszéket, kritikákat, verselemzéseket is digitalizáltunk: a kötetsorozat folytatásaként Fodor András összegyűjtött esszéinek első kötetét mutatja be  jövő hétfőn Vasy Géza irodalomtörténész, egyetemi tanár és a kötet összeállítója, Fodor János.

Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

Időpont és helyszín:
2015. január 12. 17 óra, Petőfi Irodalmi Múzeum

- Az esemény Facebook-oldala
- Részlet a szerkesztői utószóból, a közreműködő iNapló munkatársak névsora
- Blogbejegyzések a sorozat korábbi köteteiről: [1] [2]
- Kapcsolódó on-line kritikák, irodalom