A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral együttműködve, a Budapest Gyűjtemény 2014-es kiállítására összegyűjtött háttéranyag feldolgozásának eredményeként, örömmel mutatjuk be a Könyvek holokausztja című virtuális kiállítást.
1944. június 15-én egy budafoki papírgyár prózai díszletei között, ám színpadias jelenet keretében hajtották végre a magyar könyvtörténet legnagyobb autodaféját, a "zsidó szerzők" közel félmillió kötetének, ha nem is máglyatűz, de zúzógépek általi nyilvános megsemmisítését. A "szellemi élet megtisztításának" jegyében lezajlott barbár aktus idején már javában folyt a vidéki zsidóság deportálása, és megkezdődött a fővárosi zsidók csillagos házakba költöztetése is. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Holokauszt hetvenedik évfordulóján rendezett kiállításával az akkor zsidónak minősített írók és műveik üldöztetésére kívánt emlékeztetni és emlékezni - írja bevezető soraiban Sándor Tibor, a FSZEK Budapest Gyűjtemény vezetője.
Virtuális kiállításunk nyitólapjára a Fortepan online képgyűjtemény korabeli, "békebeli" képeiből válogattunk, bizonyítandó: a könyvek és sajtótermékek, a "média" a XX. század közepén is velünk voltak, meghatározták mindennapjainkat szerzők, formálták véleményünket publicisták, kortárs művészek. Hogyan juthattunk el pár év alatt a könyvbezúzásig? A korszak hangulatát felidézendő, Hollán Lajos, szintén holokauszt áldozat színes diafelvételeit ajánljuk virtuális látogatóink figyelmébe a korabeli Budapestről, az utolsó éveket átfogva, melyekben megörökíthette azt síszezontól strandfürdőig, Duna-parttól a Ligetig, cukorka- és tejárustól a hentes-standig, a budai hegyektől a belvárosi utcákig.
1944. június 15-én egy budafoki papírgyár prózai díszletei között, ám színpadias jelenet keretében hajtották végre a magyar könyvtörténet legnagyobb autodaféját, a "zsidó szerzők" közel félmillió kötetének, ha nem is máglyatűz, de zúzógépek általi nyilvános megsemmisítését. A "szellemi élet megtisztításának" jegyében lezajlott barbár aktus idején már javában folyt a vidéki zsidóság deportálása, és megkezdődött a fővárosi zsidók csillagos házakba költöztetése is. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Holokauszt hetvenedik évfordulóján rendezett kiállításával az akkor zsidónak minősített írók és műveik üldöztetésére kívánt emlékeztetni és emlékezni - írja bevezető soraiban Sándor Tibor, a FSZEK Budapest Gyűjtemény vezetője.
Virtuális kiállításunk nyitólapjára a Fortepan online képgyűjtemény korabeli, "békebeli" képeiből válogattunk, bizonyítandó: a könyvek és sajtótermékek, a "média" a XX. század közepén is velünk voltak, meghatározták mindennapjainkat szerzők, formálták véleményünket publicisták, kortárs művészek. Hogyan juthattunk el pár év alatt a könyvbezúzásig? A korszak hangulatát felidézendő, Hollán Lajos, szintén holokauszt áldozat színes diafelvételeit ajánljuk virtuális látogatóink figyelmébe a korabeli Budapestről, az utolsó éveket átfogva, melyekben megörökíthette azt síszezontól strandfürdőig, Duna-parttól a Ligetig, cukorka- és tejárustól a hentes-standig, a budai hegyektől a belvárosi utcákig.
A kiállítás virtuális változata 2015 őszén és 2016 tavaszán, az eredeti tárlathoz válogatva felhasznált történeti képanyag feldolgozásával készült, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében. A projekt során az egyetemisták közreműködésével sorrendbe állítottuk és kontextusba helyeztük a teljes rendelkezésre álló képanyagot, majd az eredeti tablószövegeket történetekre és bekezdésekre bontottuk, s az egyes bekezdésekhez képoldalakat rendeltünk. Összességében 140 weboldalra tagoltuk a kép-tételeket és dokumentumokat bemutató virtuális kiállítóteret. A kiállítás háttérinformációit kibővítettük a betiltott szerzők életrajz-kivonatainak összegyűjtésével, a korabeli antikváriumok, könyvesboltok elhelyezkedésének beazonosításával, fotózásával, a helyszínek és fotók google-térképre helyezésével, továbbá linkelt forrásokkal, beágyazott, korabeli filmhiradókkal.