2016. június 11., szombat

iNapló - Internet: 2016. tavasz/nyár

KutatásiNapló
ELTE BTK KITI - 2016.

Tartalomszolgáltatás-kutatás
ízelítő a tartalomból / teljes tartalomjegyzék

Palásti Gábor: Könyvtárpláza - multifunkcionális információszolgáltató intézmény
Császár János: Adatbiztonság a XXI. században
Böhm Karolina: A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár (MILEV) digitalizálási projektjei a kulturális emlékezet szolgálatában
Darabosné Maczkó Beáta: Szakácskönyvtár
Ferencz Gáborné Zsuzsa: A vállalati könyvtárak irigylésre méltó (?) helyzetéről
Gáspár Anita: Földtan gyerekeknek
Tampu Ferenc: Román koncepciók a moldvai csángó-magyarokról a II. ezredfordulón
Ferencz Gáborné Zsuzsa: Mit tud a folyamatmenedzsment?
Dula Marina: Többnyelvű tezauruszok
Kőműves Renáta: Vickery osztályozási elképzelései
Laczkó Soma: Mémek
Laczkó Soma: Példa egy ingyenes integrált könyvtári rendszerre - a KOHA
Laczkó Soma: A drónhasználat jogi háttere, esetleges következményei



Tématerület-elemzések
ízelítő a tartalomból / teljes tartalomjegyzék

Gálos-Horvát Cecilia: Illés Árpád festőművész vendégkönyve
Kertész Zoltán: Grafikai albumok Lipták Pál kiadásában
Nagy Gábor: Szociális és kulturális reform a századelő Budapestjén
Henézi Katalin: Korea irodalmi világa
Bálint Dániel: Tápiómente néprajza
Kiss Attila Csaba: Kínai könyvtárak
Incze Dorottya: Töredékek a német juhászkutyáról
Farkas Csenge: Biblioterápia
Török Karola: Határon túli magyar költők a weben
Hujber Zsófia: A süteménysütés története



Digitális gyűjtemények szemléje
ízelítő a tartalomból / teljes tartalomjegyzék

Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár / Bálint Dániel
Híd és útépítő könyvek / Csordás Dániel
Csorba Győző Emléklap - Pécs / Farkas Csenge
MuseuMap / Henézi Katalin
OSZK Virtuális kiállítások / Hujber Zsófia
József Attila összes műve / Incze Dorottya
SZTE Contenta / Kállai Anita
Békés Megyei Elektronikus Könyvtár / Kertész Zoltán
OSZK Digitális Könyvtár / Kiss Attila Csaba
Magyar Digitális Képkönyvtár / Kóger Dóra
OSZK 1956-os intézet és Oral History Archivum / Török Karola


Szakirodalmi szemle
ízelítő a tartalomból / teljes tartalomjegyzék

Chapman, Joyce; DeRidder, Jody; Thompson, Santi: Developing Best Practices in Digital Library Assessment: Year One Update
[A digitális könyvtárak legjobb praktikái egy év távlatából]
Wade, Sarah: Every Dog Has His Day
[Minden kutyának eljön a napja]
Schwartz, Meredith: Top Skills for Tomorrow’s Librarians
[A legfontosabb készségek a holnap könyvtárosainak]
Stephens, Andy: A case study in national library innovation: Newspapers in the British Library
[Egy esettanulmány a nemzeti könyvtár fejlesztésben: Folyóiratok a British Library-ben]
Oliver, Gillian: Storage is a Strategic Issue: Digital Preservation in the Cloud
[A tárolás egy stratégiai feladat: digitális megőrzés felhő rendszerben]
Huwe, Terence: Digital Publishing: The Next Library Skill
[Digitális kiadás: A következő könyvtári szolgáltatás]
Bond, Sarah E.: Creating A Public Space: Open Access, Book Theft, and the Epigraphy of Ancient Libraries
[Közösségi tér létrehozása: Nyílt hozzáférés, könyv lopás és az ókori könyvtárak epigráfiája]
McCleary, Kathleen: How Presidential Libraries Work
[Az elnöki könyvtárak működése]
Brunelle, Justin F. ; Ferrante, Krista; Wilczek, Eliot; Weigl, Michele C. ; Nelson, Michael L.Leveraging Heritrix and the Wayback Machine on a Corporate Intranet: A Case Study on Improving Corporate Archives
[Esettanulmány a vállalati webarchiválásról]
Kenney, Brian: Where Reference Fits in the Modern Library
[Hol a helye a tájékoztatásnak a modern könyvtárban?]
Falkvinge, Rick: You Can't Defend Public Libraries and Oppose File-Sharing
[Nem lehet egyszerre védeni a nyilvános könyvtárat és támadni a fájlmegosztást]
Yasuyo INOUYE: Manga and Libraries in Japan
[A Manga és a könyvtárak viszonya Japánban]
Cushing, Amber L. :" “If it computes, patrons have brought it in”: Personal information management and personal technology assistance in public libraries"
["Ha kiszámolnánk a vevő benne lenne..." - Személyi információ menedzsment és személyre szabott műszaki tájékoztatás a közkönyvtárakban]
Morehart, Phil: Making Music in Your Library
[Zeneoktatás a könyvtárban korszerű technológiával]
Farkas, Meredith: The New Digital Divide
[Az új digitális szakadék - A mobil eszközökre készített platformok prioritása mindenki érdeke]
Colomb, Philippe; Rösch, Hermann; Vallotton Preisig, Amélie: Libraries, e-Lending and the Future of Public Access to Digital Content
[A könyvtárak, az e-kölcsönzés és a digitális tartalmak nyilvános hozzáférhetőségének jövője]

InternetSzemle

IT-szemle - adatbiztonság
ízelítő a tartalomból / teljes tartalomjegyzék

Császár János - Biztonságos adattárolás és veszélyek
Dula Marina - Bitcoin
Dula Marina - Titkosszolgálati megfigyelés/NSA Snowden
Gyura Eszter - Fiatalok a közösségi hálón
Kőműves Renáta - Gyerekek és fiatalok a weben
Laczkó Soma - Adatbiztonság, adatvédelem - szoftverrel, vagy anélkül?
Nagy Roland - A cyberháborúk korában: hogyan zajlik és mit tehetünk?
Palásti Gábor - A digitális Akasha-krónika felé : digitális lábnyomok mindenütt


2016. június 9., csütörtök

iNapló - Irodalom: Fodor András életműkiadás 2016.

Utam a zenéhez - Összegyűjtött esszék 3.

A ma kezdődő 87. Ünnepi Könyvhétre digitalizálási munkánk újabb eredményeként, Utam a zenéhez címmel jelennek meg Fodor András összegyűjtött, zenei tárgyú írásai a Gondolat Kiadó kínálatában.
„1948 óta, amióta Budapest zenei életében járatos vagyok, a hangversenyeken szinte mindig ugyanazokkal a kollégákkal találkozom. Az idősebbek közül néhányan már hiányzanak, a fiatalok viszont mintha irtózva menekülnének a koncertlátogatás konvenciója elől. Távolmaradásuk ásítóan figyelmeztet az aktív művelődési igény kóros beszűkülésére. Valószínű, hasonló baljós jelentést készíthetnénk a festők, zeneszerzők, színészek kölcsönös tájékozódásának és az érdeklődés nemzedékek közti kontinuitásának rövidzárlatairól is.”
E látlelet adhat kulcsot Fodor András egyedi esszéírói jelentőségének értékeléséhez is:  két, zenetudósok körében is elismert, monografikus kötete (Igor Sztravinszkij, 1976; Vallomások Bartókról, 1978.) ellenére véleményformálásait társművészeti témákban pályája végéig költő-irodalmár értelmiségiként, a múzsák rokonságát személyes, baráti hitellel bizonyítva publikálta. Nyitottságából következő érdeklődése, zenész, képző- és előadóművész barátságai segítették abban, hogy megszólalásai társművészeti témákban is érvényesnek bizonyuljanak, s írásai – a zenét, érzést, élményt költőien megragadó leírásokkal – zenetudósokénál gyakorta érzékletesebben, közvetlenebb hatással szólítsák a zene iránt is érdeklődő olvasókat.
- A kötetet szerkesztő Fodor János utószava oktatói blogján elolvasható.
- A kötet a Gondolat Kiadó könyvheti standján már megvásárolható, szeptemberre tevezett bemutatójáról elsőként adunk majd hírt blogunkon!
A 87. Ünnepi Könyvhét teljes kínálta
A Gondolat Kiadó gondozásában megjelenő könyvsorozat korábbi részeiről:
Különös szép hajsza 1944–1976 (2013)
A párbeszéd oltalma 1977–1997 (2013)
Kulcsolt vállak tengelye (2014)
Megfejtett párhuzamok (2015)


2015. december 25., péntek

iNapló - Irodalom és Internet : webprojekt 2015.

Poesis Hungarica emlékhonlap
Pusztán a dísztelen, puritán tipográfiai eszközökkel formált borítók képeiből, a közreműködő alkotók és illusztrálók névmutatójából, bibliográfiai adatokból és szakirodalmi hivatkozásokból áll ez a "virtuális emlékmű", nem vállalkozik a szövegek közlésére, lapozhatóan teljes, digitális reprodukálásra, utóbbiaknak talán értelme sem volna, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években e kiadványokba beválogatott versek föllelhetőek azóta más digitalizált kiadványokban, a többségében máig méltányolt költői életművek ismertebb köteteiben is. A projekt tehát - kívülállóként szemlélve - jelképes információtartalommal járul a magyar nyelvű webtartalom kincsestárához, ám a könyvsorozatot jobban ismerők - s e kör bővüléséhez tán a létrehozott oldal is hozzájárul - tudhatják, miért érdemli a hajdani kiadói vállalkozás a megemlékezést. A bibliofil kötetsorozatot kiadó Lipták Pál legendás alakja volt a magyar könyvtáros szakmának, a békési kulturális élet szervező személyiségeként aktivitása, kreativitása máig érezteti hatását, s képzőművészként, etnográfusként, könyves alkotóként életművét számon tartja digitalizált emlékezetünk halála óta is.

Három könyvtáros, az ország könyvtári rendszerét alapjaitól megújító Sallai István, Lipták Pál és a költő Fodor András 1951-es találkozásának történetét utóbbi visszaemlékezéséből  ismerhetjük, s naplójából tudható az is, hogy a költő-könyvtáros kapcsolata a könyvtáros-"polihisztor" Liptákkal író-olvasó találkozókon, békéscsabai kulturális eseményeken keresztül folyamatos maradt, biztos hátteret adva a könyvsorozat 1974-es indításához. A könyvtári térhez, működéshez kapcsolt pezsgő szellemi élet más formákban, de ma is biztosíthat, megteremthet a Poesis Hungaricát éltetőhöz hasonló, személyes munkakapcsolatot, baráti feladatmegosztást: "Ha keressük, hogy mije voltam én ennek a sorozatnak, mondhatnám, hogy fölhajtó, udvari szállító vagy valami efféle. Természetesen megmaradt az együttműködésben mindig a szabad mozgás, tehát egyőnk se kötötte meg feltétlen a másikat. Mindig úgy történt, hogy ajánlatokat tettem, amiket Pali revideált és a közös megegyezés alapján kezdtem aztán lépéseket tenni a választott költő felé. A kiválasztásban ő - nagyon helyesen - előnyt alkalmazott a régió, a táj költőinek felvételével."

A Poesis Hungarica így, Lipták legendás, minőség-eszményét szolgáló kreativitásával és Fodor - ma úgy mondanánk - "kapcsolati hálója" által válhatott a korabeli irodalmi élet szerves részévé, kiegészítőjévé, hiányzó kötetmegjelenéseket pótló, lehetőségeket és a centrumtól távolabb születő értékeket felmutató eszközévé. A sorozat sikere és rétegkiaványként elismertsége is bátorította Liptákot további kiadói kezdeményezéseiben (képzőművészeti sorozatot indított, a verseskötetek után próza és esszé köteteket is megjelentetett).

A Poesis Hungaricában kiadott 36 költő -  köztük Bella István, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Fodor András, Garai Gábor, Gergely Ágnes, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Juhász Ferenc, Kalász Márton, Kálnoky László, Képes Géza, Keresztury Dezső, Kiss Dénes, Lator László, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Rába György, Rákos Sándor, Somlyó György, Székely Magda, Takáts Gyula, Tornai József, Vas István, Vészi Endre, Weöres Sándor és Zelk Zoltán - kiadványként és egyben honoráriumként kapták kézhez a Varga Hajdu István, Martyn Ferenc, Lipták Pál, vagy a szerzők saját rajzaival illusztrált, japán hajtású, bibliofil köteteket. Amiként a kiadás is testreszabott volt - a szerzőkkel egyeztetett, az alkotók régi vágyait, ötleteit vagy hiányzó megjelenéseiket beteljesítő; - úgy felhasználásuk, terjedésük is az irodalmi élet organikus, valós igényeit követte: az aláírt, számozott példányok dedikálva, személyes kapcsolatok mentén kerültek könyvespolcokra, kitüntetett olvasók becsben tartott gyűjteményeibe.

"Tanúja voltam nemrégiben" - idézi fel Fodor egy 1985-ös interjúban  - "amikor az Írószövetségben Domokos Mátyás, hóna alá csapva néhány kiadványunkat, a Kiadói Főigazgatóság emberei és a nyomdaipar ott megjelent képviselője előtt fölmutatta, hogy íme, így is lehet könyvet kiadni. Különösen verskötetet, amelyet tulajdonképp szerencsésebb volna egy-egy ilyen manufaktúra-jellegű nyomdában elkészíteni, mint a nehézkes, nagy, fölhígított nyomdai szerkezetben. Körbejártak a kiadványok, megcsodálták, és valóban le is szűrték azt a tanulságot, hogy keresni kell olyan nyomdai lehetőséget, amire Lipták adott példát. "
Ha a hetvenes-nyolcvanas évek szabályozott szerzői jogi viszonyai között működő, az írásbeliség tekintetében monopol helyzetű könyv- és folyóiratkiadás közegében létjogosultsága lehetett a Poesis Hungarica 250 példányban megjelenő kiadványainak, akkor létének háttere és körülményei a mai, digitalizált, másolva fogyasztó szövegkultúrában is értékes tanulságokkal szolgálnak.

A Poesis Hungarica máig időszerű tanulságát nem is annyira könyvészeti téren kell keresnünk, mint inkább az egyedi, személyes hitelű információforrások növekvő keresettségében, s a könyvár szereplehetőségében az írókat olvasókkal, alkotókat tudásvággyal összekapcsoló aktivitás területén. A mindenkori tartalomszolgáltatásban betölthető rések, rétegigények találékony kielégítésében.
(Részlet / Fodor János: Poesis Hungarica  - digitális kontextusban. Könyv, könyvtár, könyvtáros, (2015.) 24. évf. 6. pp. 23-26.)






2015. október 24., szombat

iNapló - Irodalom: Fodor András életműkiadás 2015.

Fodor András összegyűjtött esszéinek első kötetét Kulcsolt vállak tengelye címmel, 2014-ben jelentette meg a Gondolat Kiadó. A negyvenes-ötvenes évek fordulójával pályáján elinduló költő nemzedék-élményét, a korszakon átsegítő kötődéseket, a számára legfontosabb példaképek, elődök és pályatársak portréit megrajzoló 100 esszé, emlékezés, műelemzés után most, a sorozat második kötetében további 121 irodalmi és önéletrajzi írását adjuk közre. Ha az első kötet képzelt fókuszpontjában a pályakezdő, mestereire, kortársaira figyelő-vigyázó költő állt, e folytatásban már a saját, bejárt útját is elemző, azzal új nemzedékek közt is párhuzamokat kereső, az irodalomban öröklött értékeket továbbadó, működésében érvényesítő Fodor András írásait olvashatjuk.
      Az irodalom folytonosságának megőrzésében, a tiltások dacára új formákban mindig újraszülető értékek elfogadtatásában kevesen vállaltak nála aktívabb művész-szerepet a XX. század második felének irodalmi életében. Költői működésével párhuzamosan, a hatvanas évek kezdetétől élethosszig tartó irodalomközeli álláshoz jutott a Széchényi Könyvtárban, alapító szerkesztője volt az ország könyvtárait tájékoztató Új Könyvek füzeteknek. A teljes hazai könyvtermés átfogó ismerete mellett  - az Írószövetségben szerepet vállalva  -  rálátott a még kötet előtt álló pályakezdőkre és a vidéki műhelyekre is; személyesen, író-olvasó találkozók aktív résztvevőjeként, vagy folyóiratok, antológiák, kiadók szerkesztőjeként, rendezvénysorozatok szervezőjeként, irodalmi társaságokban, alapítványok, díjak kuratóriumaiban közreműködve ismerkedett, tartott kapcsolatot a kultúra szinte minden fontos vagy csak szűk körben ismert szereplőjével. Az irodalmi élet egészét élő szövetként érzékelve lételemévé vált a párhuzamosnak remélt, egymást erősítő kezdeményezések támogatása, a nemzedékek, műhelyek, régiók, sőt nemzeti irodalmak közötti kapcsolódások segítése.


*
*

Gondolat Kiadó, Budapest, 2015.
Kartonált, 520 oldal, ISBN:      978 963 693 620 4
Sajtó alá rendezte és szerkesztette: Fodor János

Adolf Adrienn, Bácsi Fanni Ágnes, Balázs Tamás, Benedek Janka, Berta Bernadett, Burgermeister Richard, Dóczi Dorottya, Dudás Dávid, Endrédi Csilla, Ertsey Réka, Farkas Boglárka, Fazekas Fanni, Gulyás Adrián, Gyurgyik Lilla, Hatnyi Pál, Hetyési Andrea, Hrabacsik Máté Attila, Hujder János Attila, Kámán Vera, Kántor Tibor, Kis Gergely, Kiss Domonkos, Klincsok Tamás, Kovács István, Kovács Zoltán, Laki Xénia, Lőrincz Kata, Mészáros Kornélia, Nagy Kornélia, Olasz Sándor, Pándi Dóra Edit, Pilis Róbert, Pós Gergő, Previák Ádám, Ruttkay Szilvia, Sárpátki Ádám, Simon Orsolya, Stark Bence György, Strbka Eszter, Szalai Szabina, Török Petra Ildikó, Varga Attila, Zelenai Adrienn

*